Csongrádi Szent Rókus Templom

A törökök véres emlékű kivonulása (1686) után Csongrád még hosszú évtizedekig egy kicsiny, alig pár száz fős település volt. A római katolikus lakosok lelki vezetői az ún. licenciátusok (egyházi engedéllyel rendelkező laikusok) és a környékre vetődő kolduló ferences atyák voltak. Az egyházszervezet csak 1704-ben állt helyre, amikor is a váci megyéspüspök Goricsánszky Lászlót Csongrád plébánosának nevezte ki. Goricsánszky plébánost egy nádból készült kicsiny kápolna várta, mely a mai Szent Rókus tér 4. számú ház udvarán állt. A csongrádiak 1704-ben a kápolnát lebontották, hogy helyette egy kő- és fa elemekkel kiegészített templomocskát emeljenek Szent István magyar király tiszteletére. Ez a templom 1715 tájékán leégett. 1722-ig, a mai Szent Rókus- templom építési munkálatainak kezdetéig egy apró oratóriumban tartották a szentmiséket.
A templomban végzett régészeti feltárás adatai (2010) és az írott források egyöntetűen megerősítik, hogy az épületet 1722 után, újonnan emelték, vagyis a szentély nem épülhetett egy korábbi dzsámi alapjaira.

Az építkezés kezdetének évében került Csongrád a Károlyi család birtokába. Valószínűleg a korábbi földesúr, Schlik Lipót is adományozott a leendő templom javára, de a munkálatok kivitelezése és befejezése Károlyi Sándor gróf nevéhez kötődik. Az 1724-25 tájékán elkészült plébániatemplomot Mária mennybevétele tiszteletére szentelték fel.
Szent Rókus, pestis ellen óvó patrónus kultusza egy évtizeddel később, a járvány kitörésének hatására jelent meg Csongrádon. 1738-ban az akkori plébános, Vintze Gergely maga gondozta a gugahalál tüneteitől szenvedő betegeket. A 700 léleknél is több áldozatot követelő gyilkos kór megfékezésére Vintze plébános felszólította a csongrádiakat, hogy tegyenek fogadalmat egy Szent Rókus kápolna építésére. A járvány nem sokkal később megszűnt, és a lakosok a mai Nagyboldogasszony Katolikus Általános Iskola helyén építettek fel egy Szent Rókus, Rozália és Sebestyén kápolnát (utóbbi két szent szintén pestis ellen védő patrónus). A kápolna körül ekkoriban temető terült el.

Az 1750-60-as évekre a kicsiny plébániatemplom már csak a hívek töredékét tudta befogadni, így a gróf Károlyi család egy új templom építésébe kezdett. A mai Nagyboldogasszony-templom elkészülte után (1769) a belsővárosi templom leányegyházi státuszba került, az épület állapota leromlott. Mikor Kanyó András plébános 1784-ben lebontatta az új plébániatemplom mögött árválkodó, funkcióját vesztett Szent Rókus kápolnát, annak főoltárát a Belsővárosban állították fel. Ebben az évben dedikálták a filiális templomot Szent Rókus tiszteletére.

Az épület tornya 1818-ban készült el, korábban egy fából készült harangtorony állt mellette. A templom körül ismeretlen időponttól számítva egészen 1866-ig temető működött. Ebből az időből származik az a bejárattól balra található Hétfájdalmú Szűzanya szobor, melyet 1802-ben emeltetett Cseh János és családja. A templom előtti keresztet utoljára 1912-ben cserélték le.
A templom belsejében három, fából készült oltár található. A főoltár építménye és mellékalakjai közel 300 évesek. A szentélyben található olajfestményszinten a 18. század elején készült, és Mária mennybevételét ábrázolja. A Szent Rókust ábrázoló főoltárképet Körrey György festette 1869-ben.
A bal oldali mellékoltár Szent Anna oltára, a kép szintén Körrey György munkája. A jobb oldali mellékoltárt gr. Károlyi Sándor titkára, Linker Mihály állíttatta, témája Mária megkoronázása. 1947- ben készültek el Borsa Antal és Endrédy György mennyezetképei, amelyek a csongrádi emberek életét mutatják be. Az egyiken halászokat, kubikosokat láthatunk a Madonnával és a Nagyboldogasszony templommal. A másik mennyezetkép központi alakja Jézus, aki a Szent Rókus- templom előtt találkozik a csongrádiakkal. A templom orgonája 1926-ban érkezett hajón a pécsi Angster gyárból.

Forrás:
Nagy Géza Balázs: A csongrádi Szent Rókus, Szent Sebestyén és Szent Rozália tiszteletére szentelt kápolna történeti dokumentációja (Szentes 2008. Kézirat. Csongrád Megyei Levéltár Csongrádi Levéltárában. Helytörténeti Tanulmányok, kéziratok. 84. sz.)
Dudás Lajos: Templomaink – 1. Belsővárosi, Szent Rókus templom, Csongrád újság 1990. november 9. 4.
Gát László: Csongrádi útikalauz (2006, kiadja: Kálmán Imre) 161-163.
Fotók: Martini János
Videó: Csongrád TV Magazin

Videó

Részletek a templomi szentmiséből