Batsányi János Gimnázium

Az egyszerre színes és visszafogott, monumentális és emberléptékű állami polgári fiúiskola (ma Batsányi János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium) Csongrád és az ország legszebb szecessziós épületeinek egyike. A magyar szecessziós stílusirány és a nemzeti romantikus építészeti stílus képviselője, a városkép meghatározó eleme. Ybl Lajos 1912–1913-ban készített tervei alapján épült fel 1913–1914-ben, a kivitelezést a szentesi Szabó fivérek cége végezte. Az építési költséget a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium állta, meghatározó volt az építkezés keresztülvitelében Sohlya Gyula csongrádi főjegyző szerepe.

A Kossuth térre néző, színes mázas majolikabetétekkel díszített homlokzatot plasztikus, féloszlopokkal és domború karéjokkal kiemelt bejárat illetve kontyolt tetős oromzat emeli ki. A főhomlokzat tükörszimmetrikusnak tűnik, az épületet valójában finoman összehangolt aszimmetria jellemzi, amelyet a funkcionális elrendezés indokol. Alaprajza hozzávetőlegesen L alaprajzú, az udvar felé néző folyosóval. A kétkarú főlépcsőház a főbejárattal szemközt helyezkedik el. Az Apponyi utcai szárnyhoz csatlakozik az egykori igazgatói lakás kúptetős tömege, amely egykor középfolyosós, L alaprajzú, önálló bejárattal rendelkező lakrészt képezett. Az Andrássy utcára néző szárny mélyen a telekbe nyúlik. Itt látható az épület funkcióját vizuális eszközzel is a szemlélő tudtára adó bagolyábrázolás. Hasonló, vakolatba mélyített technikával (sgraffito) készült díszítmény látható az ellenkező oldalon is, amely az épület faragott-vésett faelemeinek véseteire utal. Az épület díszítményei is összehangoltak tehát, felfedezhetők a csongrádi népi építészet fadeszkás oromzatainak szívmintáira rímelő motívumok, a székelyföldi fejfák X alakos faragásait idéző vésetek, illetve a piros-fehér-zöld polikrómia. A díszítés különböző irányzatok jegyeit mutatja. A népművészet inspirálta, elsősorban szerkezeti motívumok alkalmazása Kós Károly körére, az ún. Fiatalok csoport munkáira jellemző. (A képeslapok tanúsága szerint az épülettel együtt épített, de állapota miatt az 1960-as években lebontott, a főbejárat elé helyezett székelykaput idéző faragott, galambdúcos kapu önmagában is utalt erre.) Erre az irányra jellemzőek továbbá a hegyes oromzatok, festői összhatású, többszörösen tagolt tetőzet, a szigorú funkcionalitás az alaprajzban. Ezeket a csongrádi gimnázium is felmutatja, érvényesülnek az épületen azonban más stíluselemek is. Lechner Ödön építészetére jellemző a népművészet hímzésmintákat felidéző, applikációjellegű alkalmazása, amely főként a mázas kerámiabetéteken érhető tetten. A tojássárga keretező elemek a második emeleti ablakok fölött gazdagon borított virágdíszes mezőket fognak közre, gyártójuk feltehetően a kunszentmártoni Bozsik-gyár. Ugyancsak Lechner-épületekre utal a főbejárat előreugró portálja.

Az udvari homlokzat kontyolt tetős oromzatát további kiskontyos oromzatok szegélyezik. Az udvar felé kiugró főlépcsőházi és a szintén kiugró melléklépcsőház közötti beugró ablakai félköríves záródásúak. A többi udvari ablak – az utcai homlokzatról nyílókhoz hasonlóan – egyenes záródású.

Az épületet Ybl az országos érvényű miniszteri előírásoknak megfelelően tervezte, amely meghatározta többek között a tantermek fényigényét, a folyosók szélességét. Ám tervezői munkája közben betekintést engedett a kíváncsi csongrádiaknak, amiről beszámoltak a korabeli hetilapok. Az építési engedélyt Sohlya Gyula terjesztette be az illetékes hivatalnak 1913. május 8-án. A polgári fiúiskola új épületének kivitelezési munkálatait 1913 júniusában kezdték meg. Az egyes részletek kivitelezőiről nem rendelkezünk információval. Pedig az ács- és asztalos-munkák (nyílászárók, tokok, ereszek, stb.), nagy szakértelemre vallanak: az Ybl tervezte cikkcakkmintás és szívmotívumos ablakok tervrajza a legapróbb részletekig egyezik a megvalósulttal. A polgári fiúiskola belső berendezését is Ybl tervezte, a legkorszerűbb technológiák figyelembe vételével.

Az első világháború idején vöröskereszt kórház működött az épületben, a tanítás csak 1919-ben kezdődött meg. 1920-tól gimnáziumi oktatás folyt az épületben. 1948-ban megszűnt a polgári iskola intézménytípusa, az épület ettől kezdve kizárólagosan a gimnáziumnak adott helyet. 1957-ben nagyobb felújításon esett át. A csatlakozó, az épület szecessziós tömegéhez igazodó iskolaszárny tervezői Novák Istvánné Juhász Márta építész és Rományi László belsőépítész. A ma is látható homlokzati címer az 1950-es években eltávolított címer helyére került, Probstner János kecskeméti keramikus, a Nemzetközi Kerámia Stúdió akkori művészeti igazgatója és felesége Jona Gudvardardóttir keramikus alkotása 1989-ből.

Forrás:

Dudás Lajos: A csongrádi polgári fiúiskola története, in: Mozaikok Csongrád város történetéből 1985, szerk. Bálint Gyula, Csongrád Város Tanácsa VB, Csongrád 1985, 182–205.
Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete, Szépirodalmi, Budapest 1990, 219, 246.
Csongrád megye építészeti emlékei, szerk. Tóth Ferenc, Csongrád Megyei Önkormányzat, Szeged 2000, 54–55.
A Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola 75 éve, BJG, Csongrád 2005, 2. jav. kiad.
Gerle János – Bagyinszki Zoltán: Alföldi szecesszió, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, [Debrecen 2008], 102–103.
Felfedező utak. Magyar szecessziós épületornamentika a vidéki Magyarországon, szerk. Brunner Attila, Holnap Kiadó, Budapest 2016, 126–127.
Brunner Attila: Szecessziós építészet Csongrádon – Csongrád szecessziós építészete, Oppidum Csongrád Alapítvány, Csongrád 2016.
Fotók: Révész Gábor, Martini János